Egészen kis korom óta szerettem volna kutyát. A szüleim azt mondták, majd ha 5. osztályos leszek, beszélhetünk róla - akkor már egyedül is tudom etetni, sétáltatni. Persze ők azt gondolták szerintem, hogy azalatt a pár év alatt, ami még hátravolt a "megfelelő" korig, úgyis elfelejtem az egészet. Hát…

Közhelynek tűnhet, de a kutyák mellett tényleg nem lehet unatkozni - főleg, ha ketten vagy hárman vannak. Minden kutyusnak más a személyisége, a ritmusa, a viselkedésmódja. Képesek mindig újabb és újabb módokon meglepni és megnevettetni a gazdikat.  Ibi, aki raktároz Az első kutyámat, Ibit szörnyű…