Amikre nem számítottam, mikor gazdi lettem
2022. április 19. írta: SZSU01

Amikre nem számítottam, mikor gazdi lettem

A kutyák hatalmas meglepetéseket tudnak okozni. Nekem ezek voltak a legemlékezetesebbek. :)

Közhelynek tűnhet, de a kutyák mellett tényleg nem lehet unatkozni - főleg, ha ketten vagy hárman vannak. Minden kutyusnak más a személyisége, a ritmusa, a viselkedésmódja. Képesek mindig újabb és újabb módokon meglepni és megnevettetni a gazdikat. 

Ibi, aki raktároz

Az első kutyámat, Ibit szörnyű körülmények közül hoztuk el. Egy sötét, hideg pince helységben lakott addig, sétálni sem nagyon volt. Ibi valószínűleg a hányattatott előélete miatt előszeretettel tartalékolta el magának az ételt. Emellett a gazdit sem akarja megsérteni azzal, hogy nem fogadja el a jutalomfalatot, habár már nem éhes. Ez a szokása hihetetlenül aranyos volt, csak egy probléma volt vele, a zsákmány elrejtésének legkülönfélébb helyszínei. Találtam szalonnadarabot a párnám alatt, jutalomfalatot a szőnyegbe tekerve és csontokat a kutyafekhelyben. Jó esetben ezekre hamar ráakadtam, rosszabb esetben később a szag vezetett hozzájuk. Ibi többek között ezekkel a kis apróságokkal minden családtag szívét elnyerte, még a nagymamámét is. Kezdetben ő makacsul ragaszkodott ahhoz, hogy a kutya maximum az előszobájába mehet be, de oda is ritkán. Aztán szép lassan eljutottunk odáig, hogy nagymamám segített Ibinek felülni a fotelbe, hogy "szegénynek" ne kelljen olyan magasra egyedül felugrania. 

Mangó, aki megsértődik

Mangóm kezdetben kifejezetten rosszul viselte az egyedüllétet. Rendesen megsértődött, ha otthon hagytuk. Egy alkalommal ezt konkrét bosszúval mutatta ki. Arra értünk haza, hogy az előszobában mindenhol megrágott, szétdobált kutyaholmik hevernek - amiknek egyébként dobozban a helyük. A kis hercegnőmnek rejtélyes módon sikerült kiszedni a doboz tartalmát, és megbüntetni mindent, ami csak a foga ügyébe került. Itt látható a művész az alkotásával:

mango_kupi.JPG

Na de nem is ez volt a legsokkolóbb a dologban. A nappali közepén ugyanis ott feküdt a bőr nyakörve, amire egy kis kendő volt felvarrva. És bizony, csak a kendős részt találtam meg elsőre. A nyakörv vége, a csathoz tartozó lyukakkal együtt kissé obébb volt, hogy is mondjam, kaki formájában. Mangó tehát néhány óra leforgása alatt szétszedte a dobozát, a tartalmát megrágta, a nyakörvét pedig konkrétan elfogyasztotta és át is ment rajta. Szerintem ez volt a legszürreálisabb kutya élményem, és szerencsére nem lett belőle második rész. Mangó is nagyon hamar beilleszkedett végül, és megtanulta a házirendet. 

Milán, aki zsákmányol

Milán egy igazi haspók. Mindent megeszik, ami az útjába kerül - ez néha áldás, mivel nem válogatós. Az viszont már kellemetlenebb, ha az utcán zsákmányol kétes eredetű táplálékot, vagy olyasmit nyel le rágás nélkül, ami nagyobb a kelleténél - igen mindkét dologra volt már példa.

Milán anyukámnál volt éppen, amikor egyik délután felhív egy idegen háziorvos, hogy mehetek a kutyáért, mert felébredt. Mondtam, hogy biztos valami félreértés lehet, mert nem tudok róla, hogy altatták volna a kutyámat. Erre felolvassa a nevét, a fajtáját és a korát - stimmel minden. Te jó ég, mi történt a kutyámmal? Az orvosnak ekkor jut eszébe, hogy anyukám vitte be Milánt, és kifejezetten mondta, hogy habár én vagyok hivatalosan a gazdija, ne engem hívjanak a műtét után, nehogy megijedjek. Milánom ugyanis egyben lenyelt egy komplett csirkefarhátat, ami persze megakadt a nyelőcsövében, és ki kellett műteni belőle. Az öreg szerencsére jól viselte a beavatkozást, és nem lett hosszútávú következménye a kalandnak. Azért mondanom sem kell, hogy milyen lelkiállapotban hívtam fel anyukámat az orvossal történő beszélgetés után.... Milán azóta csak kis darabokra felvágott falatokat kap.

Mil ezen kívül rájött, hogy ha valamit megeszik az utcán, akkor azt a rágásból veszem észre. Éppen ezért kidolgozott egy stratégiát: az utcán felveszi észrevétlenül a szájába a zsákmányt, ott tartja egészen addig, amíg haza nem érünk. Ilyenkor rendszerint gyorsabban szeretné befejezni a sétát, mint a megszokott időtartam. Szóval a falatot felhozza egészen a lakásig, és itt az ágyába beülve próbálja elfogyasztani - jellemzően nincs szerencséje, mert legkésőbb a szakálltörlésnél észreveszem a turpisságot, és megfosztom a zsákmányától szegényt. (Ugyanakkor titokban meg is dicsérem, hogy milyen kis életrevaló az öregem. :) ) Ez a pontosan egy ilyen pillanatban készült, az arckifejezése mindent elmond:

mil_zsakmany.JPG

 

A bejegyzés trackback címe:

https://ebgondolataim.blog.hu/api/trackback/id/tr417811029

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Le a spammerekkel · http://ketkerekenoutival.blog.hu/ 2022.04.20. 17:28:40

:) Ez így elmesélve nagyon aranyos... De azért átélni... Nem irigyellek. :)
A miénk is teljesen rá van kattanva a zabálásra.
Ha valahol humanoid eredetű szart talál, abból tutira bezabál. A galambokét is megeszi. Meg úgy általában mindent, amit ehetőnek vél. Az esetek felében kiköpi, ha ráparancsolok, máskor viszont csakazértis lenyeli és olyan kéjes pofával néz utána, hogy "nekem aztán pofázhatsz, azt csinálok amit akarok!" :D

SZSU01 2022.04.21. 11:53:11

@Le a spammerekkel: Igen, mi is hasonló cipőben járunk, de a háromból szerencsére jellemzően csak egyikük ilyen torkos. Az biztos, hogy önálló akaratuk van. :)

Le a spammerekkel · http://ketkerekenoutival.blog.hu/ 2022.04.21. 12:00:37

@SZSU01: ami kajaügyileg nagyon kiakasztott, hogy a doki, mikor panaszoltuk neki a kutya örökös falánkságát, azt mondta, adjunk neki sárgarépát, attól nem hízik.
Úgy rákattant, hogy leszámítva egy-két nagyon drága jutifalatot, a répát imádja a legjobban.
A sima kaját el is vehetem tőle, nem izgatja különösebben, de ha répát lát... képes megugatni engem is, ha úgy csinálok, mintha a répájára pályáznék. :DDD
Eddig kb. a citrom volt az egyetlen, amitől fanyalogva elfordult. Még a savanyú narancsot is bezabálta, igaz, előzetes, gyanakvó szimatolást, nyalogatást követően. :D

SZSU01 2022.04.22. 11:28:18

@Le a spammerekkel: A répa legalább egészséges nasi! :) Az enyémek is nagyon szeretik a zöldségeket, legalább vitamint is kapnak. Vannak egyébként kifejezetten hízást gátló, súlykontrollra kitalált tápok, de őszintén szólva nekünk azok nem váltak be. Szóval én arra jutottam, hogy bizonyos keretek között hadd örüljenek az ételnek. :)

Le a spammerekkel · http://ketkerekenoutival.blog.hu/ 2022.04.22. 14:27:54

@SZSU01: azokkal a spéci tápokkal nagyon "jó" tapasztalataim vannak. Ivartalanítás után a miénk is hízásnak indult. Javasoltak fogyókúrás tápot.
Basszus, hízott tőle a dög! :D
(nem hülyéskedek, a 6.5 kilós kutya fél év alatt szedett fel kb fél kilót, majd a diétás táppal egy hónap alatt még felet. :( )

SZSU01 2022.04.25. 11:33:58

@Le a spammerekkel: Igen, sajnos az ivartalanítás után sokszor meghíznak szegények... Sikerült utána visszaszerezni az eredeti súlyát? :)

Le a spammerekkel · http://ketkerekenoutival.blog.hu/ 2022.04.25. 15:36:48

@SZSU01: sajnos nem. Azóta is 8 kiló körül van. De azt legalább stabilan tartja.

SZSU01 2022.04.27. 10:04:42

@Le a spammerekkel: Az is nagy teljesítmény, ha nem hízik tovább! :)
süti beállítások módosítása